3 európai múzeum, melyet egyszerűen látni kell

Louvre – Párizs, Franciaország: Az épületet 1204-ben II Fülöp Ágost emeltette királyi kastély gyanánt. Az évszázadok alatt több uralkodó is építtetett hozzá plusz részeket. A régi Louvre-hoz XIV. Lajos csatoltatta hozzá az új Louvre-t. A kastély négy szárnya az udvart ezek után teljesen körbezárta. 1852-ben III Napóleon császár egy átfogó felújítási munkával helyrehozatta a monumentális épületet, melyben így elfért a király, az udvartartás, a minisztériumok, a képtár, a múzeum, a katonai gyakorlókert és még egy lovaglóiskola is.

[wp_ad_camp_1]

1871 óta azonban a múzeum mellett már csak a pénzügyminisztérium maradt a palotában. A megosztó üvegpiramis, ami mára a Louvre egyik jelképévé vált, csak jóval később, avagy 1983-ban került a kastély udvarára. Sokan úgy gondolják, hogy az üvegpiramis modernizálja a Louvre-t, sőt extra érdekességként szolgál a látogatók számára.

Uffizi képtár – Firenze, Olaszország: A palotát Giorgio Vasari tervezte, mely már 1581-óta működik képtárként. Az első kép gyűjteményt a híres Medici család hívta életre olyan módon, hogy mecénásként álltak a világhírű művészek mögött. A család előrelátásának hála az összegyűjtött képeket már a kezdetektől meg lehetett tekinteni, ami az akkori korra egyáltalán nem volt jellemző.

Ermitázs – Szentpétervár, Oroszország: Az épület neve Nagy Katalin cárnőhöz kötődik, aki igazából egy remetelakot építtetett, melynek neve franciául Hermitage. Az épület a királyi rezidenciának adott otthont és a Téli Palota nevet viselte. A múzeum csak évekkel később jutott hozzá az épülethez, amelyet Rastrelli, olasz építész 1771-ben adott át. A 460 szobával rendelkező épület belül gazdagon van díszítve arannyal, de homlokzatának kialakítása is fenséges. 1922-ben a Téli Palota az Ermitázs múzeumé lett és állandó kiállításokat nyitott a világ leghíresebb képzőművészeti alkotásaiból. Az orosz híresség 2-3 millió látogatót vonz évente.