A Duna: Magyarország leghosszabb folyója

Duna

Magyarország leghosszabb folyója a Duna, mely Európa második leghosszabb folyója a Volga után. Hossza 2850km, ebből magyarországi főága 417km hosszú. Mellékfolyói országunkban a Rába, az Ipoly és a Sió.

Mélysége, szélessége és sebessége is különbözik az egyes szakaszokon. Vizében magasabb rendű növények élnek. A lassabb folyásoknál és holtágakban nagy mennyiségben találhatunk hínártársulásokat. A partoknál és alsó szakaszokon, a nádasok a jellemzőek, a gyorsabb folyásoknál pedig a füzes cserjések. A kissé szárazabb helyeken „galériaerdők” jönnek létre, ahol a kocsányos tölgy, a mocsártölgy, a szil- és a kőrisfa a jellemzőek, melyek mellett találkozhatunk több kúszónövénnyel is, mint az iszalag, a vadszőlő és a komló. A Duna halállománya viszonylag szegény. Ötvenkét halfaja ismert. Legjellemzőbbek ezek közül a kecsege, ponty, csuka, kárász és fogas süllő. A folyó árterein, sok madár és emlősfaj talál életteret. A legkiemelkedőbb madárfaja a dankasirály. A folyószakaszokon megjelennek a récefélék, vadlibák, kormoránok és a bíbicek.

A Dunának évente két jelentős áradása van. A tavaszi, vagy más néven jeges ár, a hegyekben felhalmozódott hó olvadásának köszönhető. A másik a nyár eleji zöldár, melyet a nyári esőzések táplálnak, de a környező hegyvidékeken kialakuló nagy esőzések, szinte az év bármely időszakában okozhatnak jelentős árvizet. A folyó legalacsonyabb szintjét ősz elején vagy a tél folyamán éri el. A Duna egy nemzetközi hajózási útvonal, melynek mellékfolyói is hajózhatóak. A hajózás megkönnyítése és gyorsítása érdekében több csatorna kapcsolódik hozzá. Legjelentősebb közülük a Rajna–Majna–Duna-csatorna. Nagyobb nemzetközi árukikötői közt megtalálható a Sulina, Gyurgyevó, Reni, Belgrád, Budapest-Csepel, Dunaújváros, Komárom, Pozsony, Bécs, Linz, Passau és így tovább.