A félelmetes repülő vasdisznó – A-10

Idén nyáron Budapest légterében is tiszteletüket tették az amerikai légierő híres-hírhedt A-10-es csatarepülőgépei, a csúfnevükön csak varacskos disznónak hívott szárnyas fenevadak.

A vietnami háború tapasztalatai alapján az amerikai légierőnek szüksége volt egy minden időjárási körülmények között bevethető, nagy tűzerejű és nagy túlélőképességű, ugyanakkor nem túl bonyolult és nem túl drága csatarepülőgépre. Olyan gépre volt szükség, ami képes lesz elpusztítani a Varsó Szerződés tankhadseregeinek páncélosait. A megoldást a Fairchild szolgáltatta A-10A jelű gépével. Az új gép első példányai 1974-ben álltak szolgálatba. Több mint tíz év alatt összesen 713 darab épült belőlük. A konstrukció alapját a hatékony fegyverzet jelenti. Maga a gép gyakorlatilag a hétcsövű, 30 milliméteres gépágyú köré épült. A nagy kaliberű fegyver akár 3900 lövést tud leadni percenként! Uránmagvas lövedékei akár három kilométeres távolságból is pusztíthatják a páncélozott célokat.

A szárnyak és a törzs alatt tizenegy függesztési pont található a további fegyverek, bombák és rakéták részére. Ezek lehetnek légiharc-rakéták is, vagy akár felderítő- és rádiókonténerek is. Hogy a gépet védjék az ellenség tüzétől, a pilótafülke alja és néhány fontosabb rész erős páncélzatot kapott, a hajtóműveket pedig magasan, a szárnyak fölött helyezték el, hogy kevesebb hőt sugározzanak a hőkereső rakéták szenzorai felé. A brutális fegyverzet és a páncélzat ára a sebesség volt, az A-10 nem tartozik a villámgyors gépek közé. 680 km/h-s sebessége azonban még így is jóval gyorsabb, mint a helikoptereké. További előny, hogy ezzel a sebességgel akár egy órán át is járőrözhet a célterület fölött, ellentétben a drágább és könnyebb szuperszonikus vadászgépekkel.