A sugárhajtás története

A sugárhajtású repülőgépek berobbanása a történelembe nagy jelentőséggel bír. De hogy is történt ez? Sokak azt állítják, hogy a sugárhajtóművel működő repülők kora 1944-ben kezdődött. Ez bizony tévedés. A sugárhajtás a régmúlt időkben, már 1910-ben felütötte fejét.

Ugyanis ekkor emelkedett a levegőbe Henri Marie Coanda kétszemélyes sugárhajtású repülőgépe. Ez Párizs mellett történt. Henri Marie Coanda 1885-től 1972-ig élt. Román származású, de Franciaország vidékein tevékenykedett. A sugárhajtómű hatás-ellenhatás törvénye szerint működik. A gép négyhengeres motorja egy beépített soklapátos propellert vagy légsűrítőt forgatott. Az ezáltal hátraáramlott levegő az gép torzsorrát befedő fémkúp két rétege közé áramlott. Az ott hátrahúzódó levegőbe lett befecskendezve az üzemanyag és egy izzószállal lobbantották be. Forró benzin-levegő keletkezett és nagy sebességgel áramlott tovább. Ez volt a motorsűrítős gázsugárhajtómű.

A sugárhajtás sikeres volt. Sajnos egy repülés végén meghibásodott a gép és a pilóta kényszerleszállást végzett. Ekkor Coanda megsérült. A baleset után már nem ült repülőre. Aerodinamikusként és feltalálóként élt tovább. Találmánya viszont sokáig nem hagyta nyugodni a tudósokat. 1940-ben új életet leheltek Coanda ötletébe. Megépítették a Caproni-Campini N.1 repülőgépet. Ez hasonló elven működött, mint az 1910-es gép. A Caprona-Campini modern, mély-szárnyú fémrepülőgép volt. Légsűrítőjét Isotta-Fraschini autómotorja hajtotta. Mára fantasztikus teljesítményű utódjai születtek. A sugárhajtás feltalálásának hatalmas jelentősége van az emberiség történelmének alakulásában. Ma már sok eszköz és jármű tud a sugárhajtás valamely fajtájával működni. Sokáig hálásak lehetünk Henri Marie Coandanak fantasztikus találmányaiért.