A szerelem József Attila költészetében

A legendás szerelmes verseiről ismert József Attila sokat szenvedett élete során, korán elvesztette szüleit és nélkülözések közepette kellett felnőnie. Egész élete során kereste az igaz szerelmet, párakapcsolatai azonban nem voltak sikeresek, múzsáitól pedig sok visszautasításban volt része.

Talán ezek a csalódások, a reménytelenség érzése kellett ahhoz, hogy a szép szerelmes versek megszülessenek a költőtől.  Első nagy szerelme Vágó Márta volt, hozzá írta a gyönyörű Klárisok című versét. Sajnos Mártát szülei Londonba küldték, így megszakadt a kapcsolat. Egy férjezett asszonyhoz, Szőllősiné Marton Mártához írta talán legszebb szerelmes versét az Ódát, mely igazi lírai mestermű gazdag ritmikával és visszatérő motívumokkal. Élettársához a szavalóművész Szántó Judithoz csak egyetlen verset írt, azt is szakításukkor Judit címmel.

A költő csalódott Juditban ezért a szakítás. Még is fontos megemlíteni, hogy Szántó Judit volt az, aki később, már a költő halála után annak hagyatékát rendezte és megőrizte az utókornak. Ő hat évig, egészen 1936-ig volt a költő élettársa. József Attila a halála előtt ismerte meg Kozmutza Flórát, aki a költő pszichológusa is volt egyben. Hozzá írta a Flóra szerelmes verseket. Itt már élénken foglalkoztatta a költőt a halál gondolata, a verseiben is a halál és a szerelem sajátos elegye figyelhető meg.

A halál megszabadít a szenvedésektől és utána már csak az öröm és a szépség, ami meghatározó.  József Attilát folyamatos szeretetvágy hajtotta, a szeretet hiány egész életét meghatározza, ami tragikus családi hátteréből fakad, ezek a momentumok jelentek meg verseiben is. Költeményei igazi lírai műremekek.