Ahol a legtöbb híresség nyugszik

A Fiumei úti Nemzeti Sírkertben, más néven a Kerepesi úti temetőben annyi híresség nyugszik, hogy felsorolni is nehéz. A temetőnek otthont adó hatalmas parkban döbbenetes síremlékekre bukkanhatunk.

Az 1849-ben, akkor még Pest határában megnyitott temető első híres halottja Vörösmarty Mihály volt, akit 1855-ben helyeztek itt örök nyugalomra. Ekkor már a pesti polgárság is szívesen temetkezett ide. Politikusok, művészek, tudósok egyre díszesebb és egyre grandiózusabb síremlékei, mauzóleumai emelkedtek a sírkertben. 1870-ben itt temették újra gróf Batthyány Lajost, majd itt épült föl Deák Ferenc grandiózus mauzóleuma is. Méreteiben ezt is fölülmúlja az 1909-ben átadott Kossuth-mauzóleum, amely Magyarország legnagyobb méretű temetkezési épülete, tetején a rab nemzetet jelképező oroszlánt láncaitól megszabadító angyal szobrával. Arany János, Jókai Mór, Táncsics Mihály, Feszl Frigyes, Erkel Ferenc és Munkácsy Mihály mellett a Lánchíd tervezője, a skót Adam Clark is itt, az ekkor már nemzeti pantheonként ismert temetőben nyert végső nyugalmat.

A XX. században tovább bővült a Fiumei út híres halottainak köre. Ady, Kosztolányi, Karinthy, Csontváry és Babits síremlékeit rejtik a sírkert lombjai. Talán a sors fintora, hogy nem csak József Attila, de őt a szegedi egyetemről eltanácsoló Horger Antal is a temető földjében nyugszanak. A világháborúban a temetőt komoly károk érték, a sírok között véres harcok zajlottak, és a lövedékek nyomát ma is számos síremléken, szoboralakon felfedezhetjük. Bár a Rákosi-rendszer fel akarta számolni az egész temetőt, végül az elvtársak is ide temetkeztek. Itt került sor 1956 október 6-án Rajk László újratemetésére is. Az Sírkert fái között sétálva számtalan további híresség nyughelyét lelhetjük fel.