Aranylóan fekete nedű, a kávé

A kávé népszerűségét világszerte mindenhol elismerik. Fogyaszthatjuk akár forrón vagy hidegen, ízesítve, önmagában, krémesen vagy törökösen, de akad, aki napszaktól függetlenül élvezi ezt a különleges italt. Az apró, barna kávébabszemek aromája és pörkölési módja változatos ízvilágot kínál. Élénkítő hatása mellett további jótékony hatását is bemutatjuk.

Bár sokféle kávécserje létezik, csak két olyan változata ismert, amelynek a termése fogyasztásra alkalmas. Ezek pedig a Coffea arabica, más néven az arab kávé, illetve a Coffea canephora, vagyis a robuszta kávé. Kávécserjéket elsősorban Közép- és Dél-Amerikában, Afrika számos területén, valamint Indiában, illetve az indonéz szigetvilágban és Vietnámban termesztenek. A kávészemeket a mai napig kézzel szüretelik, ugyanis csak a piros, érett szemeket lehet leszedni. Van, ahol szárítják, van, ahol nedves eljárás segítségével érlelik és tisztítják a kávészemeket. Az érlelést, tisztítást követően a kávébabokat mintegy két hétig szárítják. A folyamat utolsó fázisa pedig a kávé pörkölése, az után derül ki végül, hogy milyen íz- és illatanyagokkal rendelkező végeredményt kapunk.

Megfelelő mértékletesség esetén a kávéfogyasztás több szempontból is jótékony hatással lehet a szervezetre. Serkentő, élénkítő hatása van a szívre, a központi idegrendszerre, és mivel enyhén vízhajtó hatással is bír, a vesék működését is serkenti. Tágítja az érfalakat, és a kutatások szerint kedvező hatással van a Parkinson- és az Alzheimer-kórra is. Legismertebb hatóanyaga a koffein, ami egy alkaloid. A kávé emellett antioxidánsokat is tartalmaz, ami a szervezetre káros hatást gyakorló szabadgyököket köti meg. Elkészítési módozataira is a sokféleség jellemző, akár a főzési, elkészítési technikát vagy technológiát vesszük alapul, akár a kávé és a hozzáadott víz arányát. Az azonban tény, hogy a kávérajongók számára egy csésze (leginkább forró) kávé bearanyozza a napot.