Az alapítvány fogalma

Az alapítvány a Ptk. szerint valamely tartós célra elkülönített, és ekként jogi személyiséggel felruházott, alapítója személyiségétől elkülönülő vagyontömeg, a közalapítvány  pedig  közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása céljából létrehozott speciális alapítvány.

[wp_ad_camp_1]

Az alapítvány tehát jogi személy, a jogi személyiség a meghatározott célra rendelt és valamely kezelő szerv vagy szervezet által kezelt vagyont illeti meg. Az alapítvány jogi személyiségéből fakad, hogy bár az alapító – egyoldalú jognyilatkozattal – hozza létre, azoktól független, önálló személyiséggel bíró non-profit jogi személy. A Ptk. 74/A. § szerint az alapító lehet magánszemély, jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság egyaránt, továbbá közalapítvány esetében az országgyűlés, a kormány, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testülete.

Alapítványt csak tarós és közérdekű célra lehet létrehozni. Közérdekű a cél akkor, ha elsősorban a társadalom vagy az egyének viszonylag szélesebb körének érdekét szolgálja – tehát a közérdekűség nem azonos a közcélúsággal, mivel utóbbi közvetlenül a közösségi lét szervezésére irányul, amelynek kielégítése közvetlen társadalmi szükséglet. Hangsúlyozandó a cél tartóssága is, hiszen alkalmi azonnali célra alapítvány nem hozható létre. A cél tartóssága a közérdekűséget nyomatékosítja, mivel tartósságot feltételez, azaz az alapítványnak huzamos ideig kell szolgálnia a közérdekűnek minősített célt.