Az élősködő kullancsok

Kullancs

Mindannyian tudjuk, hogy a kullancsok mennyire veszélyesek lehetnek, ezért nagyon fontos, hogy oda figyeljünk arra, hogy amikor kirándulni megyünk, egy olyan helyre, ahol kullancsok vannak, bekenjük magunkat kullancs elleni szerrel és amikor haza érünk, mindenképp ellenőrizzük, hogy van-e rajtunk kullancs.

A kullancs viszonylag kevéssé gazdaspecifikus, vérszívó ektoparazita állat. Kifejletten leginkább az emlősök vérszívói, de néha madarakból és hüllőkből is szívnak vért. Egy kullancs, élete során két vagy három gazdaegyedből táplálkozik és ennek alapján kétgazdás vagy háromgazdás fajokról beszélünk. A trópusokon azonban vannak egygazdás fajok is. A Kárpát-medencében a leggyakoribb a közönséges kullancs, amely a vérszívás során a Lyme-kórt, azaz vírusos agyhártyagyulladást és más fertőzéseket is terjeszthet az emberre. A kullancsokról elterjedt rossz hír a csípésük által okozott betegségek miatt van. Fontos azonban megjegyezni, hogy nem maga a kullancs okozza a betegségeket, hanem a bélrendszerében élő baktériumok, egysejtűek, vírusok, amelyek a vérszívás során jutnak be a megtámadott szervezetbe.

A kullancsok általában gazos, füves, árnyas erdőkben, vízparti területeken a leggyakoribbak. Tavasszal és ősszel intenzívebben élnek, de enyhe teleken és a hűvösebb nyarakon is aktívak maradnak. Az emberre vagy állatra jutott kullancs a bőrön észrevétlenül haladva a vérszíváshoz kedvező helyet keres. Gyakran a hajban, a fülek mögött, vagy a végtagok hajlataiban állapodik meg. Szájszervével kis sebet vág a bőrön, rögzíti magát és vért szív. Nagyon fontos tehát, hogy kirándulásokon megfelelő öltözetet viseljünk, hogy védekezni tudjunk a kullancsok ellen. Ajánlott a hosszú nadrág, a hosszabb szárú zokni stb. Ha mégis kullancs kerül a bőrbe, akkor természetesen a lehető leghamarabb el kell távolítani.