Érdekességek az emberi szívről

A szív, mint testünk motorja, mindig is lenyűgözte az embereket. Az ősi kultúrákban is nagy tisztelet övezte, pedig akkor még nem sokat tudtak pontos működéséről. Ma már sokkal inkább belelátunk rejtelmeibe, ezáltal pedig még nagyobb becsben tarthatjuk szívünket.

Ha tudni szeretnénk, mekkora a szívünk, nézzünk rá az öklünkre. Nagyjából azonos a mérete, súlya pedig egy felnőtt ember esetében akár a 400 grammot is meghaladhatja. A szív az embrióban 16-19 napos korban kezd kialakulni. Ekkor még csak egy vékony cső, leginkább az aranyhalak szívéhez hasonlít. Hamarosan kialakul a második, a harmadik és a negyedik kamra, ekkor fejlődik ki teljesen az emberi szív, mely nagyjából a terhesség 22. napja körül kezd el verni.

Amikor azt mondják, tegyük a szívünkre a kezünket, mellkasunk bal oldalára helyezzük a tenyerünket, pedig a szív nem ott található. Inkább középen, egy kissé balra a szegycsont mögött. Mivel legerősebben balra pumpál, ezért érezhetjük úgy, hogy mellkasunk bal oldalán dobog.

A szívizom életünk során többet mozog, mint bármely más izom a testünkben. Percenként átlagosan 70-szer ver egy férfi és 78-szor egy nő testében, életünk során nagyjából 2,5 milliárdszor dobban meg.

A szívbetegség ma a vezető halálokok egyike, de ez nem volt mindig így. A 19. századig a fertőzések jelentették a legnagyobb veszélyt az emberekre, de a modernizáció által hozott radikális életmódbeli változások, a kevesebb testmozgás és az egészségtelen étrend miatt ma már a szívbetegség az egyik leghalálosabb betegség a világon.