Gaz vagy virág a pipacs?

Ha azt a szót halljuk, hogy gyomnövény, akkor elsőre mindannyian valamilyen szúrós, csúf, kiirthatatlan gazra asszociálunk, ami nem kívánatos, és haszontalan. Pedig gyomból is van mutatós, az egyik legszebb közülük a pipacs.

[wp_ad_camp_1]

A pipacs a mákfélék családjába tartozik, népies neve a vadmák, büdös mák, esetleg pitypalatyvirág. Tudni kell, hogy minden szépsége ellenére valóban gaz. Régen leginkább a gabonafélék gyomnövénye volt, de a múlt század közepére a sok  vegyszerezés hatására  kiszorult  a termőföldekről. Ezért ma már csak a búzatáblák szélén láthatunk elvétve belőle, búzavirággal és mezei szarkalábbal társulva. Azonban pipacs nem csak a termőföldek mellett látható, hanem utak mentén, elhanyagolt, gazos részeken szinte mindenhol összefuthatunk vele májustól októberig.

A növény 40-80 cm magas, piros virágainak négy szirma van, ezek töve fekete. Levelei, toktermése és hajtásai mérgezőek, ezért ne engedjük, hogy kisgyermekek játszanak vele. Veszélyes lehet a szopós borjakra, csikókra, bárányokra is mivel az anyaállat tejében is kiválasztódik a méreg. A szirmok piros színét régebben a bor pirosságának fokozására használták, de a szárított szirmokból készített teafőzet jótékonyan hat a torokfájásra, köhögésre.

A szirmokhoz hasonlóan a pipacs magja is fogyasztható, süteményekhez keverve diószerű ízt ad annak. Házi készítésű kenyérbe is lehet tenni belőle, valamint a magokból sajtolt olaj jó kiegészítője lehet egyes ételeknek, pl. salátáknak.

Ha valaki a kertjében szeretne pipacsot tartani, magról szaporíthatja azt, bár ez nem jellemző, ráadásul gyom lévén amúgy is gyakran megjelenik hívatlan vendéként. Nemesített változata is létezik, melyet díszkertekbe szoktak telepíteni.