Hogy kezeljük a kutya ugatását?

Kevésbé szerencsés kutyatulajdonosok (illetve azok szomszédjainak) életét bizony rendkívül meg tudja keseríteni az eb folyamatos csaholása. Ezzel kapcsolatban a legfőbb kérdés talán nem is az, hogy hogyan szüntessük meg ezt a tarthatatlan és zajos helyzetet, hanem az, hogy mi áll a hátterében mi az, ami még elfogadható, és hol van az a pont, ahol már mindenképpen közbe kell lépnünk.

A helyzet az, hogy nagyon kevés kivételtől eltekintve bizony a kutyák ugatnak. Ezzel a ténnyel meg kell barátkozni akkor is, ha mi fogadunk be egy kölyköt, és akkor is, ha a szomszédunk. A kutyák már csak ilyenek, ők nem tudnak beszélni, helyette csaholnak. Ám az tényleg nagyon nem mindegy, hogy mennyit és hogy hogyan. Tapasztalt kutyatartóként egy idő után éppúgy meg tudjuk majd különböztetni az ugatás okát, mint ahogy egy anya tudja, hogy épp miért sír a kisbabája. Ugyanis akárcsak a csecsemők esetében a sírásnál, egy kutyánál is aránylag kevés a kiváltó okok száma. Ők vagy azért ugatnak, mert félnek (például csengetés hatására), vagy mert védik a területet (ez talán nem igényel magyarázatot, mind ismerünk ilyen kertes házas ebeket), esetleg szeparációs szorongásuk van (ilyenkor ha egyedül maradnak otthon, akkor ugatnak szinte folyamatosan), vagy egyszerűen csak szeretnének valamit és így jelzik a gazdi felé. Van egy ötödik ok is, ami nagyon sok esetben bizony erősen kiveszi a részét a csaholásból: ez pedig nem más, mint az unalom.

Miután számba vesszük a lehetséges okokat, és behatároljuk, hogy a mi négylábúnk esetében melyik lehet a nyerő, jól látszik, hogy egyikre sem nehéz megtalálni a megfelelő megoldást. Az első és legfontosabb, hogy megértsük, a kutyát le kell fárasztani. Ez fajtától függően kellő mennyiségű testmozgást jelent (szerencsétlenebb esetben akár napi több órát is), ám egy átmozgatott eb sokkal kiegyensúlyozottabb, és kevésbé hajlamos az ugatásra. Ha fél, vagy túlságosan őrzi a területet, akkor próbáljuk meg csökkenteni a stressz faktort, akár úgy is, hogy megfelelő módon (például egy kennelben) elzárjuk az állatot amikor szükséges. A szeparációs szorongás kezelésére is vannak bevált technikák, ám ilyen esetben érdemes konzultálni egy szakemberrel, mert igazán gyors eredmény csak úgy érhető el, ha kimondottan a mi kutyánkra való receptet követjük. Azt azonban mindig tartsuk szem előtt, hogy teljesen nem lehet leszoktatni egy négylábút sem az ugatásról, hisz nekik ez a kommunikáció elsődleges formája. Így a kutyával – bizonyos mértékben – mindig együtt jár az ugatás is.