Mi is az anyarozs?

Anyarozs

Az anyarozst a középkorban még nem ismerték, de kellett volna. Ma már tudunk róla, de mégsem hallott róla mindenki. Ez a parazita ugyanis valójában nem rozs, csupán gabonaféléken, főként rozson él, és azzal együtt leőrölve, majd a kenyérbe sütve mérgező hatású mindenkire.

Az anyarozs vagy varjúköröm egy fekete vagy lilás színá fitopatogén gomba, amely az érett gabonakalászban található. Formára nagyon hasonlít a rozshoz, bár a színe mégis megkülönbözteti tőle. Mindezek ellenére a középkorban még nem igazán választották el az anyarozst a rozsszemektől, hanem vele együtt leőrölték, majd belesütötték a kenyérbe. Ez volt az oka az oly hosszú időig elnyúló és ismeretlen okú ergotizmusnak, amely valójában anyarozs-mérgezés volt. Az ergotizmus égő fájdalmakkal kezdődik, amit az egyik típusában az ujjak, a kéz- és lábfejek elhalása követ, és a megfeketedett, mumifikálódott végtag vérzés nélkül letörik.

A másik formáját bizserkórnak is nevezik, mert a fájdalom mellé bizsergés is társul, majd epilepsziaszerű görcsök következnek. Sokszor véget nem érő táncolásnak tűntek ezek a görcsök. És az emberek olykor képesek voltak szó szerint végkimerültségig táncolni az anyarozs-mérgezéstől. Nem meglepő, hogy az LSD nevű kábítószert is az anyarozsból kivont lizergsavból szintetizálták először. Mindezek mellett azonban az anyarozs gyógyszer is lehet. Olyan gyógyhatásai is ismertek, mint az anyaméh-összehúzás, vérzécsillapítás vagy vérnyomáscsökkentés. Ezért a gyógyszeripar számára mesterségesen fertőzött gabonatáblákon termesztik. Mindebből az derül ki, hogy érdemes alaposan megismernünk a környezetünket, mielőtt messzemenő következtetéseket vonnánk le, vagy mielőtt valamit folyamatosan használni kezdenénk. Így van ez az anyarozzsal is, amelynek hatását a középkorban bűnökért való bűnhődésként könyveltek el. Pedig valójában csak egy gombáról van szó, amely akár pozitív hatással is lehet az emberre.