Néhány szó a közalapítványokról

A közalapítványt az országgyűlés, a kormány vagy az önkormányzat képviselő-testülete hozza létre a közfeladatok ellátásának folyamatos biztosítására hoz létre – így rendelkezik a Ptk. 74/G. § (1) §-a. A közalapítvány tehát létrejöhet úgy, hogy az imént felsorolt szervek valamelyike új közalapítvány létrehozásáról dönt, illetve a már működő alapítvány is elhatározhatja, hogy közalapítvánnyá alakul, de arra is mód van, hogy a közalapítvány alapítására jogosult alapító a már működő alapítvány alapító okiratának módosításával hozza létre a közalapítványt.

[wp_ad_camp_1]

Azonban csak olyan alapítvány alakítható át közalapítvánnyá, amelynek eredeti célkitűzései is közfeladat ellátását célozták.  A közalapítvány célja lényegesen szűkebb az alapítványokénál. Az állami vagy helyi önkormányzati feladatokat jogszabályok határozzák meg. Fontos megjegyezni, hogy a közalapítvány nem lép az adott közfeladat ellátásáért felelős állami szerv vagy önkormányzat helyébe, alapító okiratában meghatározott céljait a saját nevében valósítja meg a köz érdekében. Mivel a közalapítvány az alapítvány speciális fajtája, állami elismertségét bírósági nyilvántartásba vétel keletkezteti.

Az alapítványoktól eltérően gazdálkodásuk törvényessége és célszerűsége feletti felügyeletet nem az ügyészség látja el, hanem az Állami Számvevőszék. Az alapítványokra vonatkozó szabályoknak megfelelően az alapító okiratban a kezelő szerv megnevezése kötelező, ennek hiánya esetén a bíróság pótlásra nem jogosult. Az alapítványok létrehozásához képest az is fontos különbség, hogy közalapítvány csak nyílt alapítvány formájában hozható létre. A közalapítvány esetében lehetőség van arra, hogy az alapító megszüntesse a közalapítványt, illetőleg ezt a bíróságtól is kérheti. A megszűnt közalapítvány hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona az alapítóra visszaszáll.