Tudósok az inkvizíció könyörtelen máglyáin

Köztudott, hogy Galileit az Egyház kényszerítette tanai visszavonására. Nem akart Giordano Bruno sorsára jutva máglyán megégni. De miért kellett meghalnia Brunonak?

[wp_ad_camp_1]

A fáma szerint Giordano Bruno tudományos munkássága miatt végezte máglyán, a tudomány mártírjaként és az Egyház áldozataként. Valójában ügye eléggé másról szólt. Bruno erősen vallásos családban született, és maga is domonkos szerzetes volt. Azonban eretnek lett, mert megtagadta a Szentháromság dogmáját és azt hirdette, hogy Jézus Isten teremtménye, de nem egy idős Istennel. Miután ezért menekülnie kellett, kálvinista hitre tért Genfben. Viszont itt sem találta meg számításait, ezért evangélikus hitre tért át, miközben Európa szinte minden országából kiutáltatta magát. Utolsó éveiben a mágiáról írt értekezéseket, és ennek vádjával adták végül az Inkvizíció kezére, amely máglyahalálra ítélte. Nem bizonyítható, hogy bármiféle csillagászati felfedezéseket tett volna, de ha tett is, nem azokért végezték ki ezt a különös férfiút.

De mi a helyzet Galileivel? A közkeletű elképzelés, amely szerint őt is az egyház akadályozta a tudományos kibontakozásban, ezúttal is téves. Valójában az egyház támogatta kutatásait, maga a pápa szervezett ünnepélyes fogadást tiszteletére és hallgatta élvezettel csillagászati előadásait. Az egyházzal valóban összetűzésbe került az addigi földközpontú világképet alapjaiban megrengető napközpontú világkép kapcsán, és emiatt valóban inkvizícióval fenyegették, de erre sosem került sor, Galilei inkább meghátrált. Ezután sem lett kegyvesztett, tovább folytatta kutatásait, a Vatikántól élete végéig járadékot kapott, ami a Mediciektől kapott támogatással együtt haláláig fedezte minden költségét, mégpedig luxuskörülmények között.