A kutya nem gyerek!

Ha jó gazdik szeretnénk lenni, meg kell tanunk úgy bánni a kutyánkkal, ahogyan ő azt elvárja tőlünk.

[wp_ad_camp_1]

Nagyon gyakori hiba, hogy a gazdák gyerekként bánnak a kutyáikkal – mondja Jürgen Castelijns. Mindenekelőtt tudni kell, hogy a kutyáknak gazdára és vezérre van szükségük. Főleg a fiatal egyedeknek, hiszen a szocializálódásukban nagyon nagy szerepet játszi az az egyén, akire felnézhetnek és akitől függnek. A kutyának jelentős fizikai, szociális és szellemi szükségletei vannak, amelyeket a jó gazda tökéletesen ki tud elégíteni. Már a fajtaválasztásnál nagyon fontos szempont az adott fajta ilyen jellegű ismerete, hiszen egy munkakutya vagy más nagy mozgásigénnyel rendelkező kutya szükségleteinek kielégítése nem egyszerű feladat. Be kell látni, hogy a panellakás nappalijában nem tarthatunk német juhászkutyát.

A kutya mindenképpen következetességet és fegyelmet igényel. Minél ösztönösebb fajtáról van szó, annál inkább. Egyes kisméretű kutyák valójában már jelentős mértékben „túlszocializálódtak”, de a fajták többsége igazi ösztönlény; fegyelmet, parancsot és jó bánásmódot vár a gazdájától, amit olyan szeretettel hálál meg, ami emberi ésszel felfoghatatlan. Jó gazdinak lenni tehát nagyon hálás dolog, hiszen egy olyan társat kapunk, amely az életét is feláldozná értünk. De ezt a szeretetet meg kell hálálnunk.

A kutyának tehát rendre és szabályokra van szüksége. De emellett természetesen gondoskodnunk kell a többi szükségletéről is; megfelelő minőségű táplálékot kell biztosítanunk számára. Ez nem jelenti azt, hogy ami számunkra egészséges táplálék, az a kutyánknak is az. Sőt, ami az emberek számára finom, a kutyának akár mérgező is lehet; gondoljunk például a csokoládéra, amely olyan anyagokat tartalmaz, ami a lassú felszívódása miatt a kutyák esetében mérgezést okoz.