Féljünk-e a farkastól?

Nemrégiben a pécsi állatkertből megszökött farkas esete borzolta a kedélyeket. Sajnos az az állat elpusztult, de sokakban kérdéseket vetett fel, hogy a farkasok veszélyt jelentenek-e az emberre.

[wp_ad_camp_1]

Nagyon sokan járunk túrázni a hegyekbe, ahol bizony farkasok is élnek; elsősorban a székelyföldi hegységekben, valamint a Kárpátokban „találkozhatunk” farkasokkal. Pontosabban fogalmazva nem találkozhatunk velük, ugyanis rendkívül félénk és tartózkodó állatok, mindenáron kerülni igyekeznek az embert. De ha ez az igazság, akkor miért kellett kilőni a pécsi állatkertből megszökött farkast? Mindenekelőtt különbséget kell tenni vadonélő és fogságban tartott egyedek között. Azt látjuk, hogy a vadonélő farkasok mindenképpen kerülik az emberrel történő találkozást, a fogságban tartott egyedek pedig támadólag lépnek fel; a mostani esetben is ez történt, hogyan a szóban forgó egyed támadólag lépett fel. Sőt, ha emlékszünk a történetre, egy másik farkas, amely szintén a pécsi állatkertből szökött, rátámadott egy nagymamára és az unokáira.

A mostani sajnálatos eset némiképp félelmet ébreszt azokban a túrázókban, akik ezidáig bátran járták a hegyeket. Szerencsére a farkastámadásoktól továbbra sem kell tartani, hiszen a vadon élő állatok szinte soha nem kerülnek összetűzésbe az emberrel. Ráadásul a statisztikai adatok sem számolnak be ilyen jellegű halálesetekről még a múltból sem. Ugyanakkor meg kell tanulnunk tisztelni a vadállatokat a területüket. A hegyen bizony ők vannak hazai terepen és ha egy farkas ezt nem is érzi így, egy medve már valós veszélyt jelenthet. A medvetámadások sajnos nem is tekinthetők túlzottan ritkának; Erdélyben, illetve Romániában él az európai medvepopuláció meghatározó része, így egy találkozás egyáltalán nem kizárható.