Villám – a természet látványos jelensége

Villám

A villám a természet leglátványosabb jelensége, mellyel már az őskorban élő emberek is foglalkoztak. Ők még istenként tisztelték ezt a történést, és nagy félelmet keltet bennük. A villám keletkezhet a felhő és felhő, illetve a felhő és a Föld közt is. Ez a jelenség egy elektromos gázkisülés, ami a felhők vízcseppjeinek, jégkristály súrlódására és széttöredezésére vezethető vissza.

A villám általában 20-30.000 A áramerősségű. Sebessége 180km/s, hőmérséklete akár 30.000 K is lehet. Nagy részük (75%-a) a felhőn belül zajlik. Egy vihar alkalmával többféle elektromos kisülést is megfigyelhetünk. A cikázó vagy vonalas villámot, mely a villámcsatornán belül jön létre. A felhő és a Föld közt keletkezőt, amit lecsapó villámnak nevezünk. Létezik még a felhővillám, melynek során nem látjuk a villámot, csak a nagy fényességet. Ez a természetes légköri jelenség, felhevíti a levegőt, ami kitágul és összeütközik a körülötte lévő légtömegekkel, és ekkor halljuk a zörgést. Mivel a hang és a fény sebessége különbözik, ezért a fényt előbb látjuk, mint hogy hallanánk a zörgést, aminek segítségével a villámlás távolságát, bármiféle eszköz nélkül meg tudjuk állapítani. Amikor megpillantjuk a fényt, kezdjünk el számolni addig, amíg meg nem halljuk a dörgést. Ha a kapott másodperceket elosztjuk 3-mal, megközelítőleg megállapíthatjuk a távolságot km-ben.

A villámok elleni védekezés, Benjamin Franklin fejében született meg, aki 1752-ben feltalálta a villámhárítót és ő mutatta ki, hogy a villámlás tulajdonképpen egy elektromos kisülés. Ő vezette be a pozitív és negatív töltés fogalmát. A villámhárító épületek tetején elhelyezett és földelt fémrúd, ami a környező, illetve a villámcsapáskor felhalmozódott elektromos töltéseket, ezen keresztül a talajba vezeti, így védi az adott épületet a villámcsapás káros hatásaitól. Magyarországon átlagosan a legtöbb villámlás a májusi hónapoktól kezdve augusztusig tart.