A kerti izsóp fűszer és gyógynövény

Szomorú vallomás ez a fűszervadász számára, de nagyon kevésszer főzünk gyógynövénnyel. A frissek túl gyakran fogynak el, mielőtt lehetőségünk lenne felhasználni őket, és a legtöbb szárított gyógynövény soha nem elégít ki minket. Akiket igen, gyakran figyelmen kívül hagyják a kamra bajnokait. Ilyen a kerti izsóp is, aminek érdemes lenne több figyelmet szentelni.

[wp_ad_camp_1]

Lehet, hogy hallott már a rokonságáról, az ánizsizopról, amelynek íze olyan, mint a menta és az ánizs kereszteződése. Finom, de hagyjuk, hogy a sima kerti izsóp kerüljön a figyelem középpontjába. Az izsóp levelei és virágai nagyon hasonlítanak a mentára, de virágosabb jellegűek és kellemesen keserűek. A levendulához hasonlóan az izsóp is tavaszi réteket idéz fel, és a frissen mosott törölközőkkel való aromás hasonlóság miatt kikapcsolhatja a szakácsokat. De ez egy gyógynövény, amely sok mindent kínál: intenzív, összetett ízű növényt amely kiválóan szárad. A virágok és a levelek egyaránt ehetők, és ha friss izsópot szerezhet egy kertben vagy a gazdák piacán, használhatja őket, mint más friss finom fűszernövényeket salátákban, tésztákban és nyári levesekben. A virágokat köretekre lehet használni. De nagyobb valószínűséggel talál izsópot szárított formában. Néhány uncia hónapokig fog tartani, minősége nem csökken – csak tárolja izsópját sötét, légmentesen lezárt edényben.

A szárított izsópnak egyetlen kellemetlensége van: karcsú levelei megszáradva törékeny tűkké válnak, kellemetlenek evés közben. Rehidratálnak, de a tealevelek textúrájával. Fűszerdarálóban porrá őrölheti őket, de a legegyszerűbb megoldás az infúzió. Rövid áztatás egy fűszeres táskában, és az ízük belefolyik abba, amit főzöl. Az infúziónak nem szabad hosszúnak lennie, nehogy a gyógynövény keserűsége ellepje az illatát. Szeretjük az izsópot utolsó simításként használni a levesek számára, egy kis citromlével együtt.