Így birkózzunk meg az óraátállítással

Noha már régóta velünk van a téli-nyári időszámítás, a tavaszi és az őszi óraátállítás bizony sokakat rendkívüli módon megterhel. Persze lehetne azon vitatkozni, vagy épp elmélkedni, hogy van-e még létjogosultsága egyáltalán az igazításnak, ám végső soron felesleges, hisz a véleményünktől függetlenül ezzel kell együtt élnünk, így a cél elsősorban az, hogy valahogy átvészeljük ezeket a kellemetlen időszakokat.

A tavaszi és az őszi óraátállítás ugyanis komoly hatással van a szervezetre, talán mondhatjuk, hogy komolyabb hatással, mint azt amúgy gondolnánk, hisz papíron csupán egy órával alszunk többet – avagy kevesebbet -. Ám egy óra időeltolódás, az a szervezet számára majdnem egy hónapnyi ugrás, hisz a bioritmusunkat legfőképp a minket érő napfény – és annak időszaka – határozza meg. Azaz az alapján ébredünk, és az alapján álmosodunk el, ám ha ezen tolunk egy órát – bármelyik irányba -, akkor meg kell küzdeni a jetlag kevéssé áldásos hatásaival. Ilyenkor pedig kivétel nélkül szenvedhetnek a korán kelők és a későn fekvők egyaránt és egyéni preferenciáktól függően akár két hétnek is el kell telnie, mire szervezetünk megszokja az új időzónát.

Mellékhatásként fáradékonyság, ebből fakadóan pedig koncentráció hiány, ingerültség léphet fel, de egyes esetekben alvásproblémák, és emésztési gondok is társulhatnak ezek mellé, sőt, szakemberek megfigyelték, hogy ilyenkor megnő az infarktus kockázata is. Sajnos valódi csodaszer nem létezik, egy csapásra nem lehet túl lenni a kellemetlenségeken, ám kis odafigyeléssel könnyebbé tehetjük ezeket a napokat. Ilyenkor fokozottan ügyeljünk arra, hogy ne együnk nehezet – főképp este -, nyugodtan igyunk nyugtató teát, sőt, ha úgy érezzük – és kivitelezhető – akkor tartsunk napközben 20-30 perces sziesztát, amikor csak a pihenéssel foglalkozunk. Fogadjuk el, hogy ez egy nehéz időszak, ennek megfelelően kiemelten figyeljünk oda, ha autóba ülünk, hisz nem csak mi lehetünk figyelmetlenek, de a közlekedés többi résztvevője is.