Tények és érdekességek az álmokról

Úgy gondolják, hogy életünk egyharmadát alvással töltjük, és alvás közbeni agyi tevékenységünk részeként álmodunk. Az álmok mindig is foglalkoztatták az embereket, de a tudományos világot is, mert racionális lények lévén folyamatosan logikus magyarázatokat keresünk a velünk történő dolgok észlelésében.

Az emberek sokszor azért keresték a lehetséges jelentéseket, mert arról álmodoztak, hogy nyilvános helyeken levetkőznek, követik őket, fizikailag bántalmazzák vagy fenyegetik őket, vagy szörnyetegekkel vagy agresszív állatokkal néztek szembe. Bár konvencionális, de mindannyian elismerjük, hogy mindennek, ami egy álomban történik, nem kell logikája, magyarázata vagy bármilyen előérzete legyen, hanem véletlenszerű szinapszisok eredménye, amelyek az agyi tevékenység eredményeként jönnek létre, tehát nem tehetünk mást, mint hagyjuk magunkat lenyűgözni az erősebb érzelmi hatású álmok által. Az agyi tevékenység szempontjából az alvás több ciklusban zajlik, ahogyan azt tanulmányok során azonosították. Minden teljes alvási ciklus körülbelül 90-110 percig tart. A legtöbb álom a gyors szemmozgás (REM) alvás fázisában történik. A REM alvás első szakasza általában 70-90 perccel az elalvás után következik be.

Mivel az alvás fő szerepe a szervezet regenerációja, az első fázisban az agy a motoros rendszer immobilizálásával gondoskodik arról, hogy erőforrásaival a legjobban gazdálkodjon. Éppen ezért ebben a fázisban olyan aminosav szabadul fel, amely immobilizálja a szervezetet, ennek egyben védő szerepe is van: ha nem tud mozogni, miközben nincs eszméleténél, akkor nem bánthatja magát. Nemcsak az emberekben, hanem más szervezetekben és emlősökben is a glicin néven ismert aminosav szabadul fel az agytörzsből a motoros neuronok szintjén, amelyek felelősek az agyból vagy a gerincvelőből kifelé irányuló impulzusok vezetéséért. A glicin felszabadulása miatt a test félig lebénul, és csak korlátozott mozgásokat tesz lehetővé alváskor.